Falusi delelő

Az örök ég alatt örök nyugodtan

Most álmodik a vén falu a porban.

Házak fehérje szinte ég a napban,

Torony pirosa a kékségbe harsan.

Disznók hevernek meleg sárba túrva,

Ó állatok mély, boldog mélabúja!

A napraforgó dús méhét kitárja,

Mint Danae az arany napsugárra.

A dombon egy lány, mint a barna bronz áll,

Nyerít egy kanca a nagy itatónál.

És turbékolnak a párzó galambok

S a temetőben virulók a hantok...