FEDJÜK BE A RÓZSÁT

Utálom a rózsát, sok kerti csatán

Szivenszúrt már, de jön a December:

Fedjük be a rózsát, édes apám.

Jön, jön a December s a rózsa is él,

Rossz virágasszony, céda, pozsgás nő,

De tündér lehet más valakinél.

Fedjük be a rózsát, egy-két év előtt

Orkidea volt nekem a rózsa

S ma is élhetnek boldog képzelők.

Ma is bajt hozhat egy rózsa-senyvedés,

Édesapám, valakit megmentünk,

Nászágy lehet még e rózsa-fedés.

Mert kert az Élet s asszony minden virág

S a póri, pozsgás, nagy, buja rózsák

Szülik a Tavasz minden víg fiát.

Óh, virágos Élet, be szép a csoda:

Mindenkinek van kedvese, nője

S párját megleli korhadt fa, moha.

Minden virágnak van ittasa, párja,

Útszéli fűnek és nyurga gyomnak,

Mert szól a kert: föl, nászágyra, ágyra.

Utálom a rózsát, sok kerti csatán

Szivenszúrt már, de jön a December:

Fedjük be a rózsát, édesapám.