FEJÉR GYÖRGYNEK 1798

Oh te, kit a Fébus születésedkor maga szentelt

Papjának, oh kedves Gyurim!

Vedd le soká heverő citarádat, vedd le szegéről,

S pengesd, hogy élni tudjalak.

Amit az ég nyújtott, éljünk vele: szent adományát

Ílly háladóság tiszteli.

Az, ki hazájának szolgál, felemelkedik, és az

Irigy gonoszságon tipor.

A buta lelkekkel nem tart; hozzájok azonban

Nagysága jó, s mértékletes.

Míg ifjúságod mosolyog, míg bíztat erővel:

Járj a dücsőség útjain.

Nem hoz ugyan sok ezüstöt, aranyt a Músa: de hoz majd

Porunknak is hírt, életet.