Fejfa 1919

Tavasz van újfent. Ady Endre fölött

Violák, rózsák, nárciszok éke nő

És forradalmas lelke napján

Érik vetésed, arany jövendő.

Tán jól van így ez. Szent szomorú szíve

Termő erőnek jobb ma rögök ölén,

Mint megszakadni néma kínban

Gyászmagyarok setesutaságán.

Mert dal, remény mind szörnyű korai volt,

Szép bánatunk, új harcunk errefele,

Korán kezdtünk csatázni, sírni

És kora sír a legilletőbb itt.

Tavasz van újfent. A bihari hegyek

Nem ekhózzák ma énekedet, Ady,

A Szajna partja erre küldte

Mostoha népeit Afrikábul.

Tavasz van újfent. Ó legyen is tavasz!

Viruljon asszony, orgona, fény, öröm,

Csak Ady Endre forró szívét

Födi - ó jaj - hűs, fekete föld már!