FELELET KAZINCZY ELSŐ SZONETTJÉRE

Pirúlva jött fel égi szép tüzével

Auróra, s láng borítá képemet,

Szemléltem őt szelíd tekintetével,

És Lotti képe tölté lelkemet.

Búsan dallott egy fűlmile, énekével,

Mint Orfeusz, áthevítvén szívemet,

Szelíd álomnak karján szendergém el,

És Lotti képe tölté lelkemet.

Csenddel merengvén bájos képzetembe,

Remegve fogtam lantomat kezembe,

S az édes Ámort zengék húrjaim.

De, óh, Kazinczyt hallám, énekére

Bámúltak a Kegyek, s Ámor, Cythére,

S egyszerre némúltak meg dalaim.