Feltámadás

Fakadnak már a virágok,

Kiderül az ég,

És a föld most készül ülni

Drága ünnepét.

Sziveinkben, mint a földön,

Ma öröm legyen,

Feltámadt az istenember

Győzedelmesen!

Akik tanait gyülölték,

Meg nem ölheték.

Nem rejthette sír magába

Égi szellemét.

Mert égből eredt s nem is volt

Születése sem...

Feltámadt az istenember

Győzedelmesen!

Kettős ünneplés azóta

Minden kikelet!

A mennyországé s a földé...

Ünnepeljetek!

Adjatok hálát, hogy ismét

Új világ terem,

S feltámadt az istenember

Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel

Sírját a dicső;

Aki látja, hogy a földön

Minden újra nő;

Gondoljon feltámadásra,

Mely örök leszen...

Feltámadt az istenember

Győzedelmesen!

Adjatok hálát s virágot,

Tömjént hozzatok.

Hallelujah! hallelujah!

Zengje ajkatok.

Mert feltámadtok ti is még

Valamennyien,

Mint az istenember egykor:

Győzedelmesen.