Felvidúlás

Búk, bánatok!

Távozzatok

Előlem messze;

Hogy szívemet,

Víg kedvemet

Semmi ne epessze.

Fejemet nem töröm:

Jobb annál az öröm.

Kár hiába,

Bolondjába

Gyötreni szívemet;

A siralom

Aggodalom,

Ekkép el nem temet

Idején engemet.

Hát vígadok,

Helyt nem adok

Már a bánatnak:

Hoppot mondok!

A búk s gondok

Nálam nem lakhatnak.

Örömmel múlatok,

Mikor múlathatok.

Ha hallik a

Víg muzsika,

Én is majd eljárom!

A vígságot,

Múlatságot

Tőlem el nem zárom.

Kicsiny az én károm!...