Fényes, dicső madaraim

By Dezső Kosztolányi

Mért nem daloltok cifra tollatokkal,

trillás torokkal, mint ama mesés,

vad tavaszon, hogy harsogott a lélek,

mint egy lármás madárkereskedés?

Fölkéselt mellel, megvakult szemekkel

gubbasztotok. Sokat szenvedtetek.

És hogyha megszólaltok néha-néha,

már úgy beszéltek, mint az emberek.