Ó, FURCSA TÁRSAK...

Ó, furcsa társak, emberek,

Köztetek járni nem merek,

Idegen vagyok én,

Búsan bolyongok köztetek,

A jó szótól is reszketek,

Fázós vagyok s szegény.

Ó, voltam én vidám s merész,

Álmok gályáin tengerész,

Ki boldog partokat

Keresne, tündér szigetet,

De nem leltem, csak szivetek,

Mely rosszat tartogat...

És édes táplálék gyanánt

Ettem a lomha bú-banánt...

Mind ellenségesen lohol,

És jó tekintet nincs sehol...

Fáj nektek is az öntudat,

A ti szemetek is kutat...