Gróf Zrinyi Miklósról

Ellenség csontyai közt gázolt vérében,

Nyugszik Zrinyi Miklós dicsőség ölében.

Elesett! de fején maradt borostyánnya,

Nem lehetett ekként Szulimán zsákmánnya.

Magyar! e sir felett ne hullass könyveket,

Mert a könyv nem illet bajnoki sziveket.

Tapsolj, s kevélykedgyél illyen vitézedben,

Pompa gyanánt hordozd nagy nevét mellyedben.

Zrinyi! édes hazánk cimeres fajzása!

Nyugodgy! terjedjen rád az egek áldása.

Majd, ha a trombita rettentő hangjára

Mindegyikünk testét felvészi magára,

Elődbe sietünk, s ölelünk tégedet:

Megháláljuk akkor nemes esetedet.