Gyertya ajándék

Csuda – fa!

Gyönyör – fa!

Álom – fa!

Szép karácsonyfa! Életem!

Sohse hittem, hogy ilyen szép lehetsz,

hogy karácsonyra fénysugárban úszol

és minden minden angyalszárnyú ének

s az ige máma Teneked is úgy szól:

megszületett a fény!

Mennyi szép csudát aggatott reád

hívő gyönyörtől reszkető kezem:

mosolygó almát

ezernyi jót,

csörgő diót

és az egyetlen igaz ékességet:

a Szeretet hatalmát!

...De nézd, sötét a jászol,

a tikkadt sötétségben

fekete démonok

bitófát vernek:

kipp – kopp, kipp – kopp – –

míg két szemét a vaksötétbe fúrva

várja a szívek fáklyalobogását

a Gyermek.

Csuda – fa!

Öröm – fa!

Álom – fa!

Szép karácsonyfa! Életem:

Ragyogó színre festett!

Illatos ágaidról

hadd vigyek Neki legalább egy gyertyát,

– ezt az ujjongó, csacsogó kis verset!