[Óh egek kékje, lombok zöld frisse...]

Óh egek kékje, lombok zöld frisse,

fiatal állatok kedvessége!

Hogy vágyik felétek a teremtés véne,

az ember!

Ő későn jött, lelkében küzdve

vonaglik a láng már.

S a legjobb dolgokra azt mondja

hogy: Nem kell!