HA SZERETLEK...

Ha szeretlek, akkor hazugság,

Amit igaznak hittem én.

Hazugság a sírás, a bánat

S az összetörtnek hitt remény.

Hazugság akkor minden, minden,

Egy átálmodott kárhozat,

Amely még szebbé fogja tenni

Az eljövendő álmokat.

Ha szeretlek, akkor vergődve

A halált nem hívom soha,

Eltűröm még a szenvedést is,

Nem lesz az élet Golgota.

Mikor álmomból fölébredtem,

A percet meg nem átkozom -

A lelkedhez kapcsolom lelkem

S mint régen, ismét álmodom.

Ha szeretlek... Ne adja Isten,

Hogy hazug legyen ez a hit!...

De mért?... Legyen hitvány hazugság,

Elég, hogy engem boldogít.

Ha úgy érzem, hogy most szeretlek,

Haljak meg most, ez üdv alatt -

Többet ér egy hosszú életnél

Egy álmot nyujtó pillanat!...