Hajnali gondolat

Hova lettetek, régi tanítványok?

Elszóródtatok, mint a magvak pelyhe.

Vitt az apa-vész, s a fiók-viharkák.

Hosszú éjszakán nem aludtam semmit.

Itt a reggel már, s ti juttok eszembe.

Szól a kis harang, szól a pásztor tülke,

s én elgondolom: ha lelkem harangját

megkondítanám: jertek templomomba!

s tülköm hívna még: kövessetek engem!

Jöttek rossz szelek, elvitték a hangom:

néma a harang, üres már a templom!

S óh jaj, micsoda bolond pásztor voltam!

Szegény tülkömet sziklához paskoltam.

Tülköm megrepedt, ki fog már követni?