HÁLADATLANSÁG

By Mihály Vörösmarty

Hazudság, amit írtam

Lánykák szerelmiről:

Ők engem nem szeretnek,

Nem egy a száz közől.

De én szerettem egy lányt,

Sőt kettőt, sőt tizet,

Szeretni hajló voltam

Egész egy sereget.

Mint ége szívem értök,

Ahány van öszvesen,

Oh mint szerettem őket

Oly hévvel, oly hiven.

S a háladatlan faj mint

Jutalmaz mindezért:

Csak egy sem adja szívét

Oly sok szerelmemért!