(HÁNYSZOR HALLÓK...)

Hányszor hallók: életet, vért

Megtámadt hazánkért!

S ősink néha meg is adták

Dúsan e nehéz bért.

Fennmaradt a szenvedő hon

Megrongálva vésztől,

Kór, szegény, bús és pirongó

Önnön szégyenétől.