Harangjáték

Muzsika ez, pengő kasza

és ezt a verset megkívánja

a harangöntés tudománya,

hogy a harang színes szava

csengjen esengő esteken.

Harang lehetne sok kaszából

szép csendesen, szép rendesen

s a lélekből is lelkesen

az idő harangot kovácsol,

hogy bongjon bú a bérc fölött.

Arányos lélek kell csak ahhoz,

hogy hangja bongjon bérc fölött,

elűzve minden férc-ködöt,

ahol mély-búgva elkalandoz,

s ne maradjon csak igaz bánat.

Kasza peng és szem könnybe lábad,

estenként lobban lámpa-láng,

mesét mondott öreganyánk

s a gyári munkás arca sápadt:

Mind benne van a harangszóban.

És azt is mondja elhalóban,

hogy színarany a szenvedés

és abból is kell egy kevés,

mert arany nélkül falsra dobban

a harang hangos áriája.

Csak reszkető lég, zönge pára,

csak részarány és hangarány

harangtalány, aranyparány

s valahol imát mond szavára

harangvirágos barna lány.