[HÁROM VÁNDOR]

Japánban ülünk három fáradt vándor,

Egyik sem búvár, sőt még nem is kántor.

Nem golfozunk és nem is korcsolyázunk,

Etel felé száll zöld ábrándvilágunk.

Etel felé, ki ásitozva szoptat

s lelkében még ma is pelenkát koptat

s búját tisztába teszi a zord Cháron

bár él ő s anya, gyermeke van három.

Laci helyett írok befejező verset,

s mivel Laci helyett, nem finomat, nyerset,

bár szeret, hisz hozzád kit-kit fürge csáb ránt -

s ezzel véget is ér a költői ábránd.

Nagyapa volt Áron

Elvitte a Charon

Jött helyette Ádám,

Így gondolunk rád ám!

Első lőn Zsuzsanna,

ugy jött mint a manna,

második lőn Péter,

őt küldé az éter,

harmadik lőn Ádám,

tulipán a ládán.