Hidak

By Sándor Reményik

Egy hídon mentem át, az Izvoron.

Furcsa hidacska volt:

Két szál fenyő,

Csak úgy, egymásba róva,

Az Izvor lent dalolt.

Egy percre én akkor megálltam ott,

Behúnytam a szemem,

Hallgattam, hogy az Izvor mit dalol, -

S egy látást láttam:

A Dunát láttam messze, valahol,

S az Erzsébet-híd ércpilléreit.