Hiú vágy

Szeretnék egyszer még, csak egyszer

A régi pajtás-környezettel

Pohárt kocczintani;

A nőkkel, a kikért hevültem,

Mint akkor, ah, nem igy lehülten,

Kezet szorítani.

Még egyszer élni át a régit,

Bohó idők incselkedésit:

Keresni a magányt.

Az eldobott hajtűt, virágot,

Szalag-foszlányt mint drágaságot

Őrizni kincs gyanánt.

Meglopva csendes éjszakákat,

Verselni a papirkosárnak,

Ő-t zengve, váltig ő-t!

Még egyszer... Ah, leszállt a kor rád;

Nem élveznéd, bár visszahoznád

Az elröpült időt.

Illatját elszáradt virágnak,

Bár napra vidd, bár vízbe mártsad,

Mi adja vissza? mi?...

Május szellője hideg ősszel

Hová tünt?... Merre lelhető fel

A hó, a tavalyi?...