Hogy is volt?

By Sándor Reményik

Lidérccel álmodik a nagyhavas,

A fülledt éj a hegy nyakába, ül

Közel-távol egy lélek, annyi se,

Csupán a fenyők állnak őrszemül.

Alszik a tornyokban a vészharang,

Riadtan csak virágok kelyhe cseng,

Riadtan csak a patakvize fut,

Ezer átkot morogva odalent.

Vadul muzsikál hegy-völgyön a szél,

Zenélve masíroz be a Halál,

Erőszak, tűz-vas, mind vígan jöhet,

Jöhet, egy ország tárva-nyitva áll.

Haragtól, gőgtől rezzen most a táj,

A föld most mintha megvonaglana,

Most gázol át a szent határon

Az első ellenséges katona.