Homokban

By Jenő Dsida

Aranyhomokon lépkedsz,

Forró partok szikrázó gyémántporában.

Nézlek, amint

Ledobod sercegő selymeidet,

Habos és puha alsóruhád fehér fodrait.

Melledet és íves, barna combodat

A hercegi nap tenyere remegőn simogatja

Míg sziporkák szöknek

Bolyhos bőrödön,

Én kókuszdiós, távoli szigetekre gondolok

És sós-szagú, álomba locsogó tengerekre.