Homokban
By Jenő Dsida
Aranyhomokon lépkedsz,
Forró partok szikrázó gyémántporában.
Nézlek, amint
Ledobod sercegő selymeidet,
Habos és puha alsóruhád fehér fodrait.
Melledet és íves, barna combodat
A hercegi nap tenyere remegőn simogatja
Míg sziporkák szöknek
Bolyhos bőrödön,
Én kókuszdiós, távoli szigetekre gondolok
És sós-szagú, álomba locsogó tengerekre.