Hulló karácsonyfa

A karácsonyfa olyan fiatal

s mégis zurran már, permetez ágáról

sok illúzió, tűlevélke, dal.

Surrogva néha össze-összekapnak,

aztán megáll az élet és a per –

A fenyőillat szobámba szorul

s a hullott fa alján senki sem seper.

(olv.szó) álmodozó ború

(olv.szó) fülembe

karácsonyfának lenni szomorú.

Aludni fogok, nem fogok zokogni,

amíg az idő halksuhanva száll át...

Ha egyszer mégis eljönne az angyal,

a hullott tűkben megszúrná a lábát.