HŰSÉG

Az ételedhez én adtam a sót,

az italodhoz én adtam a szomjat;

az estjeidhez olyan altatót,

amely a mákony ízével dacolhat.

Hangod szárnyára én adtam a szót

s a némaságod én adtam a kéjben.

Én adtam a hazugságot s valót;

az éjt a napban s a napot az éjben.

Bocsáss meg nékem... nem birom tovább!

Cipeld magad ruhád setét uszályát.

A hintó eltaposta bús lovát,

mely hűen vitte hideg éccakán át.