I. IMÁDLAK JÉZUSOM...

By László Amade

Imádlak Jézusom,

Itt áldlak Krisztusom!

Kenyér szinben.

Földig leborúlok,

Nagy bünös, ájúlok,

E szentségben.

Égkarokkal,

Angyalokkal.

Mert szánom és bánom,

Fájdallom, sajnálom,

Estem bünben.

Ha lángban élhetnék,

Mint olaj éghetnék

Szerelmemben;

Semmivé lehetnék,

Bünömtül ment lennék

Szégyenemben:

Elkövetném,

Cselekedném,

Mert Jézus, szeretlek,

Mint birómtúl félek

Én lelkemben.

Megváltóm bocsáss meg,

Teremtőm, engedj meg,

Szivbül kérlek.

Örök érdemedért,

Ige test-létéért,

Igy reménlek!

Végy kedvedben,

Kebeledben,

Választott közidben

Égi seregidben,

Ah könyörgök!

Ha égre emelsz is,

Pokolra temetsz is,

Csak Isten vagy,

Azzal te fölséged

És te dicsősséged

Nem kissebb s nagy!

Irgalmasságot

Nem igazságot

Borúlván könyörgök,

Reménlek, rettegek,

Mert Isten vagy.

Szivem ohajtásit,

Lölköm kivánságit

Bémutatom

Hozzád ez ostyában,

Uramnak árnyékban

Ajánlottam.

Oh, nagy szentség!

Én szivem ég

Te hozzád Jézusom,

Lángozik Krisztusom!

Igy áldoztam.