IDEGEN

Hindosztán véghatáránál,

S véghatára hűs völgyében,

Hüs völgyének zöld berkében

Egy forrás omlik vala.

S a forrás zúgó partjánál

Egy lyány űlt sötét fürtökkel,

S rózsaajkkal, s lángszemekkel

Szép, mint május hajnala.

Hallá zúgtát a forrásnak,

Nézte játékos folyását,

És örült, ha képe mását

Tükrözé hullámain.

S közte csendes andalgásnak

Lát egy vándort, hogy leűle,

Lassú csörgéssel körűle

A túlsó part hantjain.