„Idill” a magasságban

Vihar ment végig a hegyélen. - -

A gyökerei megmozdultak.

Az órjás, látva végzetét

Társa felé nyujtá kezét:

Tarts meg, - vagy téged is lezúzlak!

És tompa jajjal rázuhant.

Elállt a hegy lélekzete,

S egy percre a patak alant.

A másik meghajlott bele,

De felfogta és megtartotta őt.

Egyik a másikra támaszkodva:

Most így állnak a Teremtő előtt.