Ifjúság [2]

Az elsüllyedt Atlantiszt keresem,

Mely álmaimban harangoz nekem.

A régi várost és a régi dalt,

Mely ifjú daccal búgott és rivallt.

A régi fényt, mely a lelkünkben volt

S mindent aranyba és ezüstbe vont.

Miénk volt akkor a kerek világ,

Utópiák és Óperenciák.

Vitorláinkat a jövő szele

Ragadta vígan a holnap fele.

Szép volt a bánat és jó volt a harc,

De hol vagy már és vélem mit akarsz?

Hisz ködbe vesztek arcok és tusák,

Ó, elsüllyedt Atlantisz, ifjuság?