ÍGY VAN MAGYARUL

Nem adta nekünk az Isten,

Hogy ki szeret, az segítsen,

Sohasem.

Magunk is ritkán szerettük,

Kikért szálltunk hősen, együtt,

Valaha.

Valahogyan bajok voltak,

Lelkünknek, e toldott foltnak

Bajai.

Egyformán raktuk a szépet

Barátnak és ellenségnek,

Mert muszáj.

Egyformán s mindig csalódtunk,

De hát ez már a mi dolgunk

S jól van ez.

S szebb dolog így meg nem halni

S kínoztatván is akarni:

Magyarul.