III. Vers

Siralmas volt, tudom, az én születésem,

Siralmas s árvájul volt felnevelésem,

Siralmas, keserves szárnyomra kelésem,

Siralmas lesz holtig búba gyötrődésem,

Mert szívem a búba, mint sűrű füstbe fúl,

Jaj, az szerencsének tetettem ki tárgyul,

Ó, kegyetlensége nem szűnik, de újul,

Szerencsétlen vagyok, s bánatim lángja gyúl.