Imádság a gyűlölködőkért

Én Jézusom, te nem gyűlölted őket,

A gyűlölőket és a köpködőket.

Szeretted ezt a szomorú világot

S az embert, ezt a nyomorú virágot.

Te tudtad, hogy mily nagy kereszt az élet

És hogy fölöttünk csak az Úr itélhet.

Szelíd szíved volt, ó, pedig hatalmad

Nagyobb volt, mint mit földi birtok adhat.

A megbocsájtást gyakoroltad egyre,

Míg égbe szállni fölmentél a hegyre.

Ma is elégszer hallod a magasban

A gyűlölet hangját, mely égbe harsan.

A gyilkos ember hangját, aki részeg

S a szeretet szavát feszítené meg.

És Jézusom, most is csak szánd meg őket,

A gyűlölőket és a köpködőket.

Most is bocsáss meg nékik, mert lehet,

Hogy nem tudják tán, mit cselekszenek.