Immortale Jecur

By Mihály Babits

Férges aggály, kétely-métely,

késő bánat: ebi gond

kétségnél kínosb reménnyel

mennyi ront és mennyi bont.

S nem száll nálam áldott múzsa,

nem, a bajt enyhítni, báj:

napon únt munkában húzva

kétszer fáj az, ami fáj.

Májam mint a Titán mája

rágva újul, végtelen,

s a remény paródiája

viszkető sok kételyem.

Égek: olajjal ne öntözz,

hagyj el, fárasztó remény:

hűsben: hálóból varrt köntös!

hőben: sósvizes edény!