Innominata

Egy ismeretlen, névtelen leány

Azt írta nékem: látott és szeret.

De találkoznunk nékünk nem lehet.

Sokszor tűnődöm rajta: milyen ő,

A mosolya, a szava, a szeme

S beszélgetek a távolból vele.

Fiatal lány, szerettem én nagyon,

Adtam szívet, hitet, vágyat sokat

S hiába volt száz égő áldozat.

Miért szeretsz? A bánatért talán,

Mely férfilelkemből lelkedbe tör

S miért szaladsz meg bánatom elől?

Jó tudnom azt, hogy valaki szeret

S keresem szemek mélyén szerteszét

Szerelmed angyali üdvözletét...