ITTHON

Mint a madár a fészkére,

Szomju vándor hűvös érre,

Mint a gyermek anyaölbe:

Vágyom én e nyájas körbe.

Itt, enyelgő kis családom

Közt, van az én jó világom;

Künn borong bár a magasban:

Itt örökké csillagos van.

Csillogó szem, mosolygó ajk:

Ez az amit szívem óhajt,

S küszöbömet átallépve,

Ez derűl itt én elémbe.

Szívem ifjul, gyermekké lesz:

Kis örömet nagynak érez,

Körülem is ártatlan kedv

Játszi pillangója repked.

És felejtem egyelőre

Gondjaimat a jövőre:

Mi nehéz súly függ e vállon,

Nehogy kedvök búra váljon.

Gyermek-szívvel, öntudatlan

Nyugszom meg e gondolatban:

Hogy övéit el nem hagyja,

Ki mindnyájunk édesatyja.