Jertek a hegyre

By Jenő Dsida

Drótsövények

és botorka hangulatok.

Könnycseppek és rajzok.

Esik az eső,

éjszaka van.

Aprózott lépteim kopogása

bágyadtan veri ki

emberségem ritmusát.

Mindenki sír

és egy helyben áll.

Csak én megyek valahová

eldalolni egy dalt.

Kigyújtani egy nagy piros

szívet.

Már égnek a tüzek.

Pattog a rőzse

és kékes lánggal ég

levágott jobbkezem.

Most a szívem

következik.

Azért:

nyájak őrizői,

jertek a hegyre!

Ki-ki elhagyja atyját

és elhagyja anyját

és követ engem.