Jó volna...

Jó volna egyszer még a hűs kolostor

Komoly és kongó folyosóin át

Tizenhatéves hittel égbe zsongó

Hangon rebegni régi szép imát.

A szűz tavaszba szűz vággyal kinézni,

Mint tengerre a fiatal hajós

És a jövendőt álmokkal idézni,

Mint görbe bottal madarat a jós.

Jó volna egyszer még elhinni fájón,

Hogy életem csak vár és nem siet,

De körülöttem megjárt pusztaságon

Üres kancsók és összetört szivek.