JOBB NEM VAGYOK...

Jobb nem vagyok, mint annyi sok más,

Egy beteg kornak dalosa.

Vergődöm az ellentétek közt,

De irányt nem lelek soha.

Magas, dicső eszmék hevítnek,

De elkap a tömegnek árja:

Bennem van a kornak erénye

S bennem van minden léhasága...

De néha, lázas éjszakákon

Lehull előttem a lepel,

Eszembe jut, hány édes álmot,

Hány ideált temettem el;

Reám szakad lelket zaklatva

Egy eltévesztett élet vádja

S egy-egy megtisztult dalba ömlik

Lelkem felújult ifjusága...