Jubileum

Húsz éve repült Blériot először,

Húsz éve zuhantam le a magasból.

Húsz éve Blériot egekbe szállt,

Húsz éve a pokolba buktam én.

Húsz éve tart ez örökkévalóság.

Mert színésznőbe voltam én szerelmes,

Ki hitegetett és kijátszott engem,

Mint ahogy illik és ahogy szokás.

Még emlékszem a roppant diadalra,

Mikor egy világ ünnepelte hősét,

Milliók ujjongtak a levegőbe.

És akkor engem egyet milliókból

Fojtogatott a rettenetes érzés,

Hogy nem tudok már többé szállani,

Csak zuhanni a mélybe és az éjbe,

Az utálatos semmi vak ölébe,

Míg elborít a szégyen, a kudarc,

A fagyos és a férges feledés.

Húsz éve nincsen számomra remény.