Június [1]

Kis szekrényemen sorakoznak,

és seregszemlét tartok én:

Lázmérő, jódos géztekercsek,

kininporok és digalén.

Nyitott ablakon június száll,

madár csiripel, csacsog egyre,

s a betáncoló napsugár

aranyport szór az üvegekre.

A régi tüzes kacagások –

a nyarak hite, jaj, mivé lett?

De ott künn azért harsány e dal,

és kicsordul a győztes élet.

Júniusok szent hevülése

a kórházig is fel-felárad,

de mit akar itt, menjen innen,

mikor itt minden olyan fáradt.