JUT AZ EMBER

Jut az ember két virághoz

egyik jön a kalapjához

a másikat odaadja

mindakettőt elhervasztja

nekibúsul hídon ballag

fölszól a víz - le nem csallak -

s ő valamijét beejti

aztán azt is elfelejti

nevet s vacog - esteledik

vizen a hab sebesedik

karjára dűl el is alszik

de csak jobban sötétedik.