KÓCSI PUSZTÁN...

Kócsi pusztán betyár vagyok,

Szorongatnak a hadnagyok!

De ne féljen a vármegye,

Hogy a vasat én rám tegye!

Gyerünk szellő, nincs itt szállás,

Messze van még Árokszállás!

Három mértföld, meg egy darab,

A lovamról szakad a hab.

Símogatom, szólingatom!

Régóta vár a galambom!

Kikönyököl ablakába,

Néz fel s alá, de hiába!

Esteledik, borúl az ég,

Ne menj hívem aludni még!

Szellő lovam dobogása:

Édes álmad szakadása.

Kerűlök én száz mértföldet,

Hogy egy jó szót halljak tőled

Ha a nyakad átölelem:

Odaadnám az életem!

Jobb tanyán még nem is háltam,

Mint a rózsám hajlékában;

Hejh, pedig ott se alhatom,

Mégis csupa nyugodalom!