KARÁCSONYKOR.

Hullámzó érzemény között

Jövén az úrnak templomából:

Lelkemben még sok visszahangzik

A halott ígének szavából.

Ugy tetszik, mintha hallanám:

Mikép zendűl a pásztor-ének,

Sziv és ajk hű összhangzatában

Az istenember nagy nevének.

A megváltó ma született...!

Betölt az évek teljessége...

Dicsőség Istennek mennyégben!

Az emberekhez égi béke!

De szívem rögtön elszorul

Miatta sajgó fájdalomnak,

Midőn tovább zendűl az ének:

Legyen szabadság a raboknak!

Az árva népre gondolok...

S jövén az úrnak templomából:

Lelkembe kinnal ez nyomul be

A halott igének szavából.