Karperec

A szeretőmnek arca kék legyen

És kétoldalt csurogjon lefelé.

Hideg barackot egyék véresen.

Meztelenül egy kémény tetején.

Két lábujja közt tartson egy topázt

És a fején öt darab smaragd.

Szájába régi, drága türkizek

S röhögjön sírva s szóljon így: harapd.

Langyos teában üljön homlokig

És énekeljen régi éneket

És zongorázzon régi hegedűn,

Amíg a türkisz-serleg szétreped.

Hajába főtt gyémántok üljenek,

Egyik füléből lógjon két agát,

Másik füléből lógjon öt narancs

S ha megúnja, akassza föl magát.