KATONADAL

Derék vitéz katonának

Van ám gyöngy élete!

Csillog villog mindenfelé

Ruhája, fegyvere.

Szép élet ez! víg élet ez!

Hol van ennek mása?

Pajtás csapj fel, vídám kedvvel,

Itt az ég áldása.

Puskázik künn a zöld mezőn

Nyer ellenségétől,

A kvártélyban kedvének él,

Nyer a menyecskétől.

Szikrát rúg paripája,

Útcákon csodálják,

Derék lovag! derék vitéz!

Mind ezt kiabálják.

Amerre fordúl, mindenütt

Rettegik, szeretik;

A szép dámák, a szép lányok,

Ágyát magok vetik.

Kocka, kártya sátorában,

Száján függ pipája,

A szép markotányosnénak

Nem int ő hiába.

Amint pipájában a tűz ég,

Aként ég szerelme.

Ellenségre, lágy szívekre

Terjed győzedelme.

Megtér tüzes csatáiból,

És megtelepedik,

Jószágot vesz, kölcsön ad pénzt,

Ha kell kereskedik.

Nem szól neki a vicispán,

Nem a szolgabíró,

Nem kergeti robotára

A hízott tiszttartó.

Prókátor függ baloldalán;

Szerencse bírája,

A becsület törvényszéke

Nincs apellátája

Ha kedve tartja, házasúl,

Bért nem fizet a papnak.

Nem hí senkit bizonyságúl,

Kezet magok csapnak.

Sok a világ, nehéz élni

Rajta, pusztítsuk ki,

S ha kivágjuk, kezdjük újra

Könnyű felépítni.

A trombita szól; lóra hát!

El, el, a sereggel,

Ne gondolj a sírásokkal,

Ne pityergésekkel!

Isten veled apám, anyám,

S veled szerelmesem,

Húgom, bátyám, sógorom, komám, -

Vagy hát jertek velem!