KAZINCZY

Sírba Kazinczy leszállt; s későn fakad érte hevítvén

A remegő könnycsepp harmatozó szemeket.

És fölkél hideg álom alól bús árnya sötéten,

S rémletes arcával dombja fölébe leűl.

Nemzetemért e szív tettel bizonyíta szerelmet,

Szól keserűn, s a díj könny leszen érte csupán?