KEDVES IMRE S ISTVÁN

Nosza, kedves olvasóm,

Vékony avagy vastag,

Remélem, a levelet

Te is elolvastad?

Azt kérded, hogy melyiket?

Emlékezhetsz tisztán:

Így kezdődött a levél,

Ganz so: Kedves István!

Hejhuj, drága olvasóm,

Vastag avagy vékony,

Látod, látod, miért vagy

Olyan olvasékony?

Mert hogy ama levélre

Egy nap se telt ím le,

A választ is olvastad,

Azt, hogy: Kedves Imre!

Uccu, drága olvasóm,

Keskeny avagy gömbös,

A két gróf úr levelét

Így küldözi önhöz,

István a tanú-ügyet

Kifejti szép színre,

De mindennap feketén

Áthúzza ezt Imre.

Hipp-hopp, kedves olvasóm,

Gömbös avagy keskeny,

Mit szólsz hozzá: e két gróf

Hogy levelez Pesten?

Nincs azóta éj s napunk,

Se tegnap és sem ma,

Csak olvassuk egyre, mit

Ont a grófi penna.

Egy hasábot ír Imre,

Kettőt ír rá István,

Imre hármat válaszol,

S nem válaszol lustán.

Teleírjuk a lapot,

S mint a rím a rímre,

Cseng e két név egymásra:

Kedves István s Imre.

Minekünk meg, olvasóm,

Ne tagadjuk eztet,

Könyökünkön a két gróf

Már kinőni kezdett.

Egyik könyökünkből a

Kedves István int le,

A másikról ugyanígy

Int a kedves Imre.

Hoppsza, kedves olvasóm,

Drága Samu lelkem,

Így telik le életünk,

Míg a halál elken.

Vígan megpukkadhat ön

S unokái is tán,

Fogadjunk, még írni fog

Kedves Imre s István!