Képzelt utazás Váradon

Az álom vonata befűtve,

Már indul ködön, síron át,

A zord jelenből menekülve

Keresi elhagyott honát:

Megy, zakatol a drága múltba,

Mely északfénnyel várja már,

Ó, régi versek háborúja,

Száz égbenyúló - kártyavár!

Megyünk, poroszkálunk az éjben,

Várad szent éje, mámoros,

Fölzendül vén ivók zenéje,

Hol a magyar bánat toroz.

Adyval állunk ősi vártán

S új barikádon: dúl a harc,

S a fajtánk balga pusztulásán

Jövőbe sír az új panasz!

És Léda jő és Anna is vár

S borunkban könny és vér ragyog,

Álmunk dicső és sorsunk hitvány,

Költők vagyunk mi s magyarok.

A temetők megállj-t riadnak,

Fejfák között visz már csak ut,

S vonatunk véres virradatban

Egy óriás, bús sírba fut!