Kérelem egy nőhöz

Ha a szó érzeményünk burka csak,

Mért írjam én? hogy elámítsalak?

Ha hű tolmács a szó, úgy rettegek,

Hogy érzésemmel megrettentelek.

Ne olvasd hát, ha hozzád írok én,

Ki tudja, álarc-é vagy érzemény.

De közte vannak a fehér sorok,

Rokonlélekhez szólanak azok.

Hahogy megérted, úgy boldog vagyok,

Ha meg nem érted - én is hallgatok.