Ki-ki maga mesterségét

A bíboros nap felkel,

kiváncsin széttekint;

óráját tudja bizton

és lepihen megint.

A hold suhogva sétál

a fellegek között,

sarlója megsoványul,

míg árnyba öltözött.

A bokor kivirágzik,

gyarapszik egyre fel;

a madár fészket épít,

repül és énekel.

Csillagsugárba olvad

a halvány, esti pír,

az eső lefelé hull –

a költő verset ír.