KIALVÓ KRÁTERT...

Kialvó krátert látott s csendes árkot,

Kis faluban, melyen kis híd feszűl át,

S mint ócska rím tér meg a régi nagy vágy,

S a szobalányok válla s mozgóképek

Szép tájai, miket ifjonti szemmel

Élveztél s szívtál olcsó lámpalángnál

Otthon, s hívott az ágy és a halálvágy,

S csak ültél, és az asztalon szelíden

Összebújt tenyereid közül halkan

S fehéren nőtt a bánat lápvirága...